Egy hét plusz egy nap és megvan a négy első nordic walking edzésem. Nagyon jó élményekkel gazdagodtam, és egyre lelkesebb vagyok az új sport iránt. Bízom benne, hogy hosszabb távon is megmarad a motiváció és sikerül elérnem a céljaimat. És azt se bánnám, ha az NW a mindennapjaim része lenne idővel. Nagyon tetszik.
Miért a nordic walking?
A sportágválasztásba részletesen itt nem kezdek bele, mert már az első két bejegyzésben minden oldalról elmeséltem. Ha érdekel miért döntöttem a nordic walking mellett, és szeretnél egy kicsit jobban megismerni olvasd el az első két bejegyzésem:
A lényeg röviden: a nordic walking az egész testet (felsőtestet is, és a teljes izomzat 90%-át megmozgatja, ha jól csinálod) megmozgatja, nem úgy mint a gyaloglás, futás vagy a séta. Ez azért kiemelten fontos szempont, mert a hozzám hasonló, fixen irodai munkát végzők, akik mozgásszegény életet élnek, el vannak tunyulva.
Nekem ezek a tünetek jelentkeztek az elmúlt években:
- rendszeres hát és derékfájdalom
- alacsony energiaszint
- ébredéskor kellemetlen merevség (nem az :D) derék tájékon
- fáradékonyság
- sokszor „állt be a nyakam”
- és kb. nulla állóképesség
Ez tök oké lenne, 70 évesen az SZTK-ban mesélve a vizsgálatos cimboráknak, de egy évvel a negyven előtt azért elég aggasztó. Ezen mindenképpen változtatni szeretnék. Nem beszélve a hiúságomról… Nem vagyok metroszexuális, de már elég aggasztó a megjelenésem, amiről eddig, inkább nem vettem tudomást. (-> jóval egyszerűbb volt)
Szóval a nordic walking elég intenzív (is lehet), megmozgatja az egész testet, és a helyes technikával akár óránként 600-700 kalóriától is meg lehet szabadulni!
Kíméli az ízületeket, a terhelés nagyon finoman szabályozható, sokkal intenzívebb, mint egy séta és a kezdéshez szükséges erőnlét és fizikai állóképesség elég alacsony.
Itt egyből sikerélményem volt! Nem kell attól tartani, mint a futásnál, hogy mi lesz, ha nem bírod? Mi van, ha rendszeresen meg kell állni? Mi lesz, ha a nagy és hirtelen terhelés miatt egyből az elején lesérülsz? Tényleg ideális választás azoknak, akik egy jó ideje (vagy akár soha korábban) nem mozogtak!
Kezdeti félelmek és előítélet
Ez egy érdekes pontja az NW karriernek 😀
Nem tudom te, hogy vagy vele? De nekem meggyőződésem volt, hogy „ez a bottal mászkálás” az idős osztrák házaspárok és az unatkozó öregek kikapcsolódása 😀 Azért kell a bot, mert a koordinációs képességek az idő előrehaladtával egészen eltompultak, és azért időnként jó egy kicsit rátámaszkodni.
Egy kis nordic walking történelem
Ez a félelem, hogy hülyének néznek a szomszédok, még így egy hét után is elég aktív, de azért már megpróbálok átlépni rajta. Hisz én már tudom, hogy ez a sport, a sífutók nyári edzése. Még az északi országokban is előfordul, hogy a sportolók nyáron hó nélkül maradnak. Na ebben az időszakban nagyjából 100 évvel ez előtt a Finnek kitalálták, „hogy akkor elmennek síléc nélkül síelni”, hisz a mozgás nagyon hasonló és a hatása is.
A finn sífutó sportolók már a 20. század közepétől (nagyjából az 1930-as évektől) használták nyári, hó nélküli edzésként az úgynevezett „botos gyaloglást” (finnül sauvakävely), hogy a szezonon kívül is fenntartsák az erőnlétüket és a síeléshez hasonló mozgásformát gyakoroljanak.
A modern, sportként és szabadidős mozgásformaként a nordic walking az 1990-es évek végén formálódott meg. 1997 körül egy finn botgyártó cég (az Exel) és Marko Kantaneva közreműködésével fejlesztették ki a kifejezetten erre a célra tervezett botokat és a technikát, és ekkor született meg a „Nordic Walking” elnevezés is. Innen terjedt el gyorsan egész Európában — különösen népszerűvé vált Németországban és Ausztriában a 2000-es évek elején. (mondtam én, az osztrák nyuggerek :D)
De vissza az én nordic walkingomhoz
Szóval még mindig kicsit frusztrál, hogy „mit gondolnak rólam az emberek”, ha meglátnak így? De ez szép lassan elmúlik majd. Valószínűleg saját magammal szemben vannak amúgy előítéleteim, amik onnan erednek, hogy én társítottam a nordic walkingot az idős korral.
Még azért kommandózok az utcába (és meglehetősen hálás lennék, ha nekem is lenne Harry Potter féle eltüntetős köpenyem), és kicsit olyan furán érzem magam közterületen. De ez ilyen. Túl kell ezen lépni 🙂 Ez az én kihívásom.
Amúgy, akár hol rákerestem: Youtube, Insta, TikTok, Google, jellemzően mindenhol 50 és 60 feletti emberek jöttek velem szembe, akik nordic walkinggal foglalkoznak. Ez is ráerősített az érzésemre, hogy ez az idősek sportja. De abszolút az a tapasztalatom egy hét gyakorlat után, hogy ez nem igaz!
De nézzük is meg, hogyan álltam neki! Az előkészületek, tervezés, majd a gyakorlat:
Az én kezdő edzéstervem
Az előkészületek
Nyilván igyekeztem utánajárni, hogy ne kövessek el nagy hibát. Egy két napos olvasgatás után összeraktam, hogy talán az a legfontosabb:
hogy el kell sajátítani a helyes nordic walking technikát! Mert, ha nem jól csinálod, akkor „nem ér semmit”
Ezt kicsit pontosítanám: ha rossz a technikád, akkor nem lesz hatékony az edzés és csak sétáltatod a botokat.
Amúgy ez már az első alkalom végére szerintem elég jól ment. Használtam a botot, nem csak vittem, dolgozott a vállam, alkarom és tricepszem is. Éreztem a hátam és a derekam munkáját (olyan izomcsoportok kezdtek el lázasodni, amiknek a létezéséről idáig nem is tudtam XD), és elég haladósra sikerült a séta.
Ez volt az első alkalom és tudtam, hogy jól választottam, mert iszonyatosan tetszett.
Itthon már gondolkodtam, hogyan is kéne ennek nekiállni? Szerettem volna egy egyszerű, de mégis hatékony rendszert összedobni. Szerintem ez sikerült is. Nem nevezném nagyképűen edzéstervnek, hívjuk inkább Nordic Walking bevezető programnak. Így talán hitelesebb egy kezdő, bár annál lelkesebb (remélem már mondhatom ezt) sportolótól.
Kezdő nordic walking program
Az első hét
Nagyon jól sikerült az első hetem. Az volt a célom, hogy legalább háromszor ki tudjak menni, és minden alkalom kb egy órás legyen. Fogalmam sem volt, hogy mi a racionális táv elvárás, de így utólag látom, hogy az óránként 6 km nem is olyan rossz.
Erre hétre az volt a feladat, hogy meglegyen 3 db egy órás nordic walking edzés. Ez sikeresen teljesült és baromi élvezetes volt.
*Egy kis megjegyzés: ha szeretnéd követni az adatokat, akkor megtalálod a nordic walking profilomat Straván és létrehoztam egy Garmin csoportot is a tevékenység követésére. Persze a csoport úgy lenne jó, ha minél többen lennénk, de ez azért még odébb van 🙂
Az első hónap
Az első hónap végére (amit augusztus 31-ig lőttem be) sincsenek világmegváltó terveim. Még mindig az az elsődleges cél, hogy hozzászoktassam magam a rendszeres mozgáshoz. Hisz, egy új szokást kell kialakítani, ami nem a határok feszegetéséről és a teljesítmény kimaxolásáról szól nem?
Ebben a hónapban a tervem:
- minden héten legalább 3 db 60 perces edzés
- figyelve azért arra, hogy sebességem 6 km/óra legyen minimum
- és elérni azt a hónap végére, hogy a tempó 9 perc/kilométer közelében legyen
Mindössze ennyi. Azt gondolom ezek a nulla mozgáshoz képest racionális elvárások és nem teljesíthetetlen feladat. Szerintem menni fog. Gyűjtöm az érmeket Strava appban és Garminon, és megyek előre.
A folytatás, nordic walking egy hónap múlva
Ebben a hónapban azért már gyűjtök elég tapasztalatot ahhoz, hogy jobban meg tudjam tervezni a szeptembert. A második hónapban már szeretnék olyan edzéseket, ami jobban igénybe vesz és tologathatom egy kicsit a határokat, hisz a folyamatos fejlődéshez erre szükség van.
Igyekszem hónap közepéig az összegyűlt tapasztalatok alapján felépíteni, a már nem program, hanem edzéstervet, ami szállítja a jó eredményeket hétről hétre. 🙂
Sok a terv, sok a cél és őszintén bízom benne, hogy a legtöbbet sikerül teljesíteni/elérni.
Még azért a fő szempont nem a kiugró sportteljesítmény, hanem az egészségesebb életmód és a fogyás! Tudod, decemberre be kell érnem 95 kg alá.
Ezzel a bejegyzéssel útnak indult a nordic walking napló is 🙂 Juhúúúúúúú!
Bízom benne, hogy lesz időm a többi topicot is feltölteni érdekes és izgalmas tartalmakkal.
